Kezdjük az alacsony pontszám okával, az adag nagyságával. Itt is beleestek abba a tipikus hazai vendéglátós hibába, miszerint a nagy adag az amit a vendég mindig is elvár. Biztos sokaknak ez fontos, nekem nem. Számomra az ízek, az összhatás és a minél kevesebb maradék fontosabb. Ha lett volna az a sokak szidott ázsiai ételfotó az étlapon, biztos hogy nem rendelek. Így a fele ment a békéscsabai bár szemetébe - sajnos.
A desszertnek adott főfogással voltak más teljesen szubjektív problémáim is. A tál nagy része, kockára vágott piskóta tésztát és pudingos réteget tartalmazott, egymástól teljesen függetlenül. Az adaghoz a csokikrém kevés és édes volt számomra, amit a rászórt mazsola csak fokozott.
A tészta elemeinek íze egyenként jó volt, de hiányoltam a kakaós részt és az egybedolgozást. Nekem nem jött be a kockára vágott tészta koncepciója sem.
A hab viszont jó ízű és az adaghoz illő mennyiségű.
A fenti képen talán érzékelhető a tészta túlsúlya. Éhes nem maradtam, de hiányérzetem maradt. Néha a kevesebb jobb.
Jó somlóizást!
Ár: 980 Ft
Értékelés 4/10